[dorka]

mindig csak pappito idez ilyeneket, alljon itt most a langyos sor hab nelkul is:

Laci - mondta a srác alig hallhatóan és megfogta a kezem. Olyan volt a kézfogása, mint a döglött hal - nedves, hideg és erőtlen. És hogy nem mondta meg a teljes nevét, az egyből feltűnt, no meg persze az, hogy csak egy pillanatra nézett az orrom hegyére, aztán kapta is el a tekintetét. Biztosan nagyon érdekesek a száradó ruháim a lépcsőfordulóban.

Beszélgetni kezdtünk. Tegnap költöztek Londonba a barátnőjével, megtalálták ezt a nyomorúságos szobát és egyből ki is vették. Fogalmuk sincs, hogy hogy fognak itt boldogulni vagy mit fognak dolgozni, cserébe sportszerű nehezítésként egyikük sem beszél angolul.

- Bármilyen munkát elvállalunk. - mondta a srác, amikor rákérdeztem, mivel szeretnének foglalkozni. Jó.

- Az eleje rohadtul nehéz… tudom, én is csináltam. Szobám se volt, csöveztem egy cimborámnál a földön. Egybőröndös kivándorlók vagyunk - válaszoltam neki. - Az itteni tébé-számotokat már most kezdjétek el intézni, mert anélkül nem állhattok munkába és kell egy-két hét, mire kipostázzák.

- Jaja, vágom. A köcsög angolnak minden szart meg kell csinálni, érted. Előre. Meg még fizetni is kell kurva sokat, vágod. Kijössz angolba’ aztán nem csináltál semmit oszt’ fizetsz. Kurvaanyát az ilyennek. Há’ mos’ nem?!

http://sorhab.freeblog.hu/archives/2012/01/23/Akocsogangol/